Az átlagkeresetet számítás és távolléti díj

Átlagkereset számítás és napi távolléti díj

Nem csak arra található válasz, hogy miként számolja egy bérprogram az átlagkereset, hanem arra is, hogy hogyan fordulhat az elő, hogy az egy napi átlagkereset kevesebb a távolléti díjnál.

A példa kedvéért számfejtsünk mondjuk január hónapra egy nap szabadságot. Az XL-Bér bérprogram a Munka Törvénykönyv 152.§-ban foglaltaknak megfelelően a tárgy hónapban aktuális bérrel számol az irányadó időszak valamennyi hónapjában.

Törvény: Munka Törvénykönyv: „152. § (1) Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál a munkabér esedékességétől eltérő időben kifizetett munkabért az esedékes bérfizetési napon teljesített kifizetésnek kell tekinteni.

(3) Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.

(4) Az átlagkereset számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.”

Ez alól kivétel a 2009. január hónap, mivel ebben a hónapban 3 nap gyermekápolási táppénzt vettél igénybe, amely összege nem bér jövedelem, tehát ennek összegével csökkenteni kell az aktuális alapbér összegét és az osztószámot is, mivel ez nem tekinthető munkabérnek.

Törvény: Munka Törvénykönyv: „(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).”

A végkielégítésre pedig ezek vonatkoznak:

Törvény: Munka Törvénykönyv: „(10) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagkereseten a munkavállaló egy napi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagkereset kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára járó átlagkereset összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő, rövidebb teljes munkaidő, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékű esetén, ennek időarányos részével. Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkaidő mértékének a szorzata.”

El lehet térni az átlagkereset törvényben meghatározott mértékétől?

Az XL-Bér bérprogram pontosan ezen törvényi előírásnak megfelelően működik.

Nincs viszont akadálya a törvényben megfogalmazottól eltérő átlagkereset számítási mód megvalósításának, mivel a Munka Törvénykönyvétől a munka vállaló számára pozitív irányban el lehet térni, ez azonban már a felhasználói kérések és megrendelések kategóriájába tartozik.

XL-Bér Tudásbázis - 2010.02.16.