Változás az alapbér és a táppénz elszámolásában.

Változások az alapbér és a távolléti díj számításban:

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. Törvény 2013. augusztus 1-jei módosításával változtak a távolléti díj számításának szabályai, valamint az alapbér meghatározása pontosításra került.

A 2013. augusztus 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás a 174-es osztószámmal történő alapbér, illetve távolléti díj számítást szüntette meg, abból a célból, hogy a dolgozó az adott hónap ledolgozott elvi óraszámának arányában kapja meg a bruttó bérét.

Az Alapbér megállapításával kapcsolatos törvény módosítások 2013.08.01-jétől:

A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

Így az 1 órára eső személyi alapbér megállapításakor az adott havi ledolgozandó óraszámot vesszük figyelembe, az alapértelmezett TB naptárnak megfelelően, míg korábban a 174-es osztószámot kellett használni. Ez utóbbi esetben előfordulhatott, hogy mikor a munkavállaló szabadságra ment, kevesebb bért kapott, mintha egész hónapban dolgozott volna. Az új törvényi előírásoknak megfelelően ilyen ellentmondás már nem áll fenn.

A könnyebb átláthatóság érdekében az alábbiakban egy példán keresztül vezetjük le, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően, hogyan kell számolni és hogyan állapítja meg a program az adott tárgyhónap esetében a havibéres dolgozó alapbérét.

Példa:

2013. 08. 08. 28 – 2013. 08. 31-ig fizetés nélküli távolléten volt a dolgozó. Ledolgozott órák száma így összesen: 144 óra.

Az adott tárgyhónapban a munkanapok száma: 21 munkanap, a ledolgozandó elvi órák száma 21 * 8 = 168.

A dolgozó esetében az alapbér megállapítása:

(200.000 Ft / 168 óra) * 144 óra = 171.429 FT

Távolléti díj számításával kapcsolatos törvény módosítások 2013.08.01-jétől:

A 2013. 08. 01-jén hatályba lépő törvényi módosítás a távolléti díj számításának esetében az 1 órára eső órabér megállapításán változtatott. A bérpótlékok, valamint a teljesítménybérek figyelembevétele a 2013. január 1-jén hatályba lépett változásoknak megfelelően történik továbbra is, egy kis változtatással a bérpótlékok terén.

Változások a bérpótlékoknál a távolléti díjat illetően:

A módosításoknak megfelelően a távolléti díj számításnál bővült a vasárnapi pótlékkal azon bérpótlékok köre, melyeket bizonyos esetben figyelembe vehetünk a távolléti díj összegének meghatározásakor. Ennek megfelelően a program biztosítja azt, hogy a vasárnapi pótlékot is beleszámoljuk a távolléti díj összegébe a műszakpótlék, éjszakai pótlék, illetve a készenlét és ügyelet idejére fizetendő bérpótlékkal együtt.

A pótlékok számításánál figyelni kell továbbiakban is arra, hogy az ügyelet, készenlét esetén ezen bérpótlékokat akkor vehetjük figyelembe, ha az irányadó időszakban átlagosan volt legalább havi 96 óra tartamú ügyelet vagy készenlét.

Ugyanígy figyelni kell arra, hogy a műszakpótlékot, éjszakai pótlékot abban az esetben kell figyelembe venni a távolléti díj számításnál, ha a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje 30%-nak megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

A vasárnapi pótléknál is van kikötés a törvény alapján, mely szerint a vasárnapi pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében végzett munkát.

A könnyebb átláthatóság érdekében egy példán keresztül szeretnénk levezetni, hogy az alapbér figyelembevételével hogyan történik a törvénymódosítás után az 1 napi távolléti díj megállapítása.

Példa:

2013. 08. 08. 28 – 2013. 08. 31ig alapszabadság távolléten volt a dolgozó. Ledolgozott órák száma így összesen: 144 óra.

Az adott tárgyhónapban a munkanapok száma: 21 munkanap, a ledolgozandó órák száma 21 * 8 = 168.

(200.000 / 168) * 8 = 9.524 Ft

Amennyiben előző hónapról, vagyis 07. hónapról áthúzódó, folyamatos alapszabadságon volt a dolgozónk; az esetben az elszámoláson belül a 08. hónapban jelölhető lesz, hogy az előző hónapról áthúzódóik az adott távollét.

Ezen pipálással a program a 2013. 01. 01-jén hatályba lépett módon számol, a távolléti díj esetében; a 174-es osztószám figyelembevételével, mert a távolléti díj számításakor az esedékesség dátumát kell figyelembe venni az átmeneti rendelkezések értelmében. A távollét 07. hónapban kezdődött, amikor még a 174-es osztószám megállapításával történt a távolléti díj számítása, és mivel folyamatos a távollét, de áthúzódik a távollét a következő hónapra, ezért 08. hónapban is a 174-es osztószámmal kell számolni.

Amennyiben az ‘Előző hónapról áthúzódó’ pipát nem tesszük be, az esetben a program a 2013. 08. 01-jén hatályba lépett változásoknak megfelelően fog számolni.

Táppénz számítás változásai a 2013. 07. 15-én hatályba lépő törvényváltozások szerint:

2013. 07. 05-én kihirdetésre került az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításról szóló 2013. évi CXXVII. törvény, mely tartalmazza a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény. Valamint az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 254/2013. (VII. 5.) számú Kormányrendelet, mely a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 2013. 07. 15-én hatályba lépő módosításokat tartalmazza.

A törvény módosításával változtak a pénzbeli ellátások naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó szabályok. Főszabály szerint csak az utolsó (fennálló) biztosítási jogviszonyban elért pénzeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe a táppénz naptári napi összegének megállapításakor.

Ennek megfelelően az irányadó időszak megállapítása változhat.

Irányadó időszak fő szabály szerint: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző napig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem korábbi, az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.

Példa:

A munkáltató: 2010. 01. 01. –

2013. 08. 01-jén táppénzre megy a munkavállaló

Így az irányadó időszak 2012. 01. 01. – 2012. 07. 31-ig terjed!

Azoknál változik az irányadó időszak meghatározása, akiknél az ellátásra való jogosultság kezdő napja, és a jogosultságot közvetlenül megelőző naptári év első napja között munkáltatót váltottak. Ez esetben az utolsó (fennálló) biztosítási jogviszony kezdő napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző napig.

Példa:

Amikor munkáltató – váltás történik, de mégsem változik az irányadó időszak:

A munkáltató: 2010. 01. 01. – 2011. 12. 15.

B munkáltató: 2011. 12. 16. –

Táppénz: 2013. 08. 01. –

Az irányadó időszak: 2012. 01. 01 – 2013. 07. 31. (mert a munkáltató – váltás a fő szabály szerint az irányadó időszakot megelőzően történt)

Amikor munkáltató – váltás történik, és változik az irányadó időszak:

A munkáltató: 2011. 01. 01. – 2012. 12. 31.

B munkáltató: 2013. 01. 05. –

Táppénz: 2013. 08. 01. –

Az irányadó időszak: 2013. 01. 05 – 2013. 07. 31. (mert ez esetben az előző munkáltató már nem vehető figyelembe)

A táppénz összegének megállapításához kapcsolódó legfontosabb törvényi változás a 180 nap kétféle szempontú megközelítése. Első lépésként meg kell vizsgálnunk, hogy a dolgozó ugyanazon foglalkoztatónál rendelkezik-e 180 nap folyamatos biztosítási idővel. Amennyiben megvan a folyamatos biztosítási ideje, abban az esetben továbbra is az Ebtv. 48. §. (2) – (3) bekezdései alapján számolunk továbbra is, vagyis a tárgyévet megelőző év adatai, vagy a táppénz kezdetétől visszafelé számított 180 napi jövedelem alapján.

Ha nincs 180 napi folyamatos biztosítási ideje a dolgozónak, abban az esetben második lépésként meg kell vizsgálnunk, hogy a dolgozónak van-e 180 naptári napi jövedelme, vagy sem.

Amennyiben VAN a Tbj 5. § szerinti 180 napi folyamatos biztosítási idő:

Ebtv. törvény szerint ha a biztosított a 48. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

Amennyiben NINCS a Tbj 5. § szerinti 180 napi folyamatos biztosítási idő:

Ebtv. 48.§ szerint, ha a biztosított a fentiekben már említett (2)–(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, és a keresőképtelenség első napját megelőzően nincs legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

Az XL-Bérprogram és Személyi Ügyviteli Rendszer tartalmazza a legfrissebb törvényváltozásokat.

XL -Személyi ügyvitel Ügyfélszolgálat

Tel: +36 1 2733 310
Mobil: +36 20 934 0661

info@xlber.hu

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com
design by Honlapdiszkont